Kissé késve álltam neki az őszi dekorációnak, de végül nem maradt el a dolog. A madárka és a ház hungarocellből van, és nem drágáért árulták tavaly a művészboltokban kettesével csomagolva. Csak kifestettem őket, és a madárkát ráragasztottam a házra.
A levelek vastag kartonpapírból vannak.
Végül egy szál fonalra fűztem őket és a bejárati ajtó rácsára kötöttem. Erre is igaz, hogy lehetett volna szebben és precízebben, szakszerűbben is kivitelezni, de nekem most így volt időm és erőm.
A madárka azért van egyedül, mert a társa elment körülnézni a szép őszi erdőből magokat hozni neki; vagy mert még csak várja a madártársat a jó kis házba, nem azért, mert beleesett a mécsesbe és elolvadt.
Már csak azt remélem, hogy senki nem szökteti meg a madárkámat az ajtóról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése