A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mindennapi használati. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mindennapi használati. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. március 29., szombat

Megint könyvjelzők

Gyors, színes, világmegváltozós.
Nézzétek el, hogy a párhuzamos vonalak sosem voltak az erősségeim.


2013. október 8., kedd

Közeleg a tél - teázzunk!


Mostanában nem volt időm kreatívkodni, így egy régebbi ötletet mutatok. Mindenképp aktuális, hiszen a tél a teázás időszaka. Ezt a filtertartót ajándékba készítettem: nagyon egyszerű, egy rekeszes fadobozra teásdobozokról kivágott képeket ragasztottam, feliratot és teáscsészét festettem rá. Végül színtelen lakkal átkentem. Ha ebből kínálunk filtert a vendégeknek, biztosan örülni fognak, de egy munka után, fáradtan egyedül töltött estén is jól esik innen válogatni az esti pihentető teához.

2013. szeptember 28., szombat

"Nyaklánctartó" - mindenki jól járt

Vendégségben láttam ezt az ötletet, és nagyon megtetszett. Egyrészt, mert sok fél pár fülbevalóm, és régóta nem használt nyakláncom van. Néhány közülük rám maradt valahonnan, de nem illik a ruháimhoz, másoknak valamilyen sérülése van, amit persze mindig a jövő héten tervezek megoldani.

Így viszont szerepet kaptak, és a nyaklánc-tartó dobozban is csökkent a rendetlenség:


Ha valaki igényesebb nálam és több ideje van, sokkal szebben is kivitelezheti. Maga a tábla akasztója is lehet szép fonal, vagy mintás szalag, festeni is lehetne a keretre, és a színes tűkkel nagy nehezen feleszkábált raffia-szál helyett is el tudnék képzelni stílusosabbat. De hát mindenki abból épít, amije éppen van :)


Jó játék volt kitalálni az elrendezést, felhelyezni az elemeket. Amelyik nyakláncot pedig mégis használni szeretném, semmibe nem kerül levenni (legfeljebb bogozni kell kicsit, ha már voltam olyan okos, és azt tettem alulra).


A félpár fülbevalók különösen üdvözölték az újítást, megsebzett lelkükben ismét felfedezve a hasznosság-érzés csíráját. 

Az eddig fényképeket őrizgető parafatábla még ismerkedik az új feladattal. :)

Ha ilyesmit alkottok, vigyázzatok, hogy jól legyen rögzítve, nekem egyszer leesett az egész raffia, és szedhettem össze mindent a földről. 

2013. szeptember 13., péntek

"Csináld-magad" kerámia

Van EZ a hely, ahol kerámiát lehet festeni. Esős délutánokra, főleg ősszel-télen igazán jó program tud lenni (mondjuk én mind a két alkalommal napsütésben voltam). 
Olyan, mint egy kis műhely, a pocokról ki lehet választani a kerámiákat, és a rendelkezésre álló eszközökkel kifesteni. Nem csak ecsetek, festékek, hanem különböző kontúrok, bevonatok, speciális trükkhöz való eszközök (csipke, konfetti) is vannak. 
Addig marad ott az ember, amíg szeretne, beszélget, festeget, nézelődik.
Nem olcsó, a kis teafilter-alátétem például 3000 forint, amiben benne van az összes alapanyag, az ottlevés és a kiégetés minden költsége. Így ha azt vesszük, hogy egy kis bigyó ennyibe került, akkor igencsak drága, ha viszont azt, hogy eltöltöttem egy délutánt melegben, jó hangulatban, kreatívan, és még egy edénnyel/használati tárggyal (sótartó, tál, fakanál-alátét stb) több lett, miközben nem kellett festéket vennem, sem a lakást berendeznem a festéshez, akkor máris nem sajnálja az ember a pénzt. Ajándékként pedig különösen megéri.

Az én műveim:

A szappanadagolót tavaly nyáron készítettem. Nagyon tartós, nem kopik vagy színeződik el, és megszépíti a fürdőszobát.

Ő az új: teafilter tartó, a négy filter benne a négy évszakot jelképezi. A kék az életben kékebb, mint a fotón. 

De igazán sokféle dolgot és sokféle módon lehet alkotni, és akik ott dolgoznak, kedvesek és mindenben segítenek, limonádéval kínálnak. Ha van kedvetek és pénzetek ilyesmire, ajánlom nagyon. Délutánonként vannak nyitva; és minél rosszabb az idő odakint, és minél közelebb a Karácsony, annál érdemesebb előre asztalt foglalni.

2013. szeptember 12., csütörtök

Könyvjelző, jó barát


Valahogy mostanában nem divat könyvjelzőt adni ajándékba (ahogy a bögrés divathullám is egy ideje lecsengőben van), ezért érdemes megpróbálkozni a dologgal. Főleg ha idézetet is ír rá az ember, akkor még személyesebb lehet (három ilyet készítettem eddig, ő a harmadik, a sajátom). 

Egy Fodor Ákos idézet van rajta: 
"Nekem muszáj volt
megtanulnom repülni:
futni nem tudok."

A képet kék kartoncsíkra ragasztott fehér papírra festettem (így a hátoldala kék), sima temperával. Mivel sok rajta a festék, lakkal is bekentem, ami egy kicsit elkeni a mintát, erre vigyázni kell. 

Ideális mennyiségű szabadidő esetén pelenkaöltéssel körbe lehet varrogatni, akkor tartósabb.
Én ezt nem tettem meg, néha kopik is a kilógó teteje, olyankor levágok belőle egy kicsit.
Így is nagyon kedvelem: hosszabb ideje ez az első könyvjelző, amit nem felejtek el használni és el sem veszítettem.